Petschnig Mária Zita, a Pénzügykutató főmunkatársa a nemzetgazdasági miniszter 2011. december 15-i bejelentésére reagált, miszerint a munkaadók magánnyugdíj-pénztári befizetéseit a kormány átirányítja az állami nyugdíjrendszerbe. "Konfiskálással nem lehet tartós egyensúlyt teremteni" - hangsúlyozta a kutató a Magyar Közgazdasági Társaság rendezvényén.

ATV, 2011. december 15. 

Miközben Brüsszelben mind keményebbé válik az uniós tagállamok kormányainak megregulázására irányuló szabályozás a fiskális politikákban, magyarán - főként német nyomásra - mind jelentősebb szankciókat szabnának ki a kijelölt deficitcélt túllépőkre, az Orbán-kormány ismét csak úgy gondolja, hogy szembe mehet az uniós trenddel. Már nemcsak arról van szó, hogy az EU-IMF-tárgyalás megszakadása után a kormány megüzente az IMF biztonsági övének kikapcsolását, hanem arról is, hogy a kabinet megint a deficitcél lazítására számít.

Orbán Viktor kijelentette, a kétszázmilliárd kőbe vésett szám, és ötlete vastapsot kapott a parlamentben. Hiába ülnek szakemberek a környékén, akik nyilván elmondták neki, ekkora bankadóhoz nem köthető sem észérv, sem gazdasági racionalitás. Persze a világon mindenhol népszerűek az ilyen populista intézkedések – mondja Várhegyi Éva, a Pénzügykutató Zrt. főmunkatársa.

...

AJÁNLATI FELHÍVÁS

A Pénzügykutató Zrt. munkatársai ebben az évben is elkészítették prognózisukat

A munkanélküliség jelenti ma a legsúlyosabb problémát

Gyakorlatilag egyetlen terület kivételével minden gazdasági mutató azt jelzi, hogy a magyarok jobban élnek ma, mint nyolc évvel ezelőtt. Ahol súlyos a helyzet és rosszabbak a számok, az a munkaerőpiac. A közelmúlt megszorításai és a gazdasági válság következményei miatt az emberek inkább rosszabbul érzik magukat, mint jobban.

Számos hasonló céget követően a Pénzügykutató Zrt. is elkészítette a magyar gazdaság 2009-2010-es helyzetére és kilátásaira vonatkozó elemzését. Úgy vélik, bár a krízis nehezén túljutottunk, a következő kormánynak meglehetősen szűk mozgástere lesz elképzelései megvalósításához.

Stop, 2009. október 5.

A nemzetközi hitelválság második hulláma - amely súlyosan rácáfolt arra, hogy az USA-ból kiinduló ingatlanhitel-piaci válság nem hat az európai bankokra - szeptemberben egyértelművé tette: nemcsak vége a közelmúlt aranykorának a világgazdaságban, de a vártnál szélesebb körben és mélyebb hatást kiváltva törnek felszínre az „aranykorban" felhalmozódott válsággócok.

Fordulóponthoz érkezett a magyar gazdaság. Túljutottunk a rövid távú stabilizáción, de előtte vagyunk a túlhűtött gazdaság egyensúlyőrző pályán való felpörgetésének és a túlfűtött infláció lehűtésének. Sikerült érdemi javulást felmutatni mind a költségvetésben, mind a külgazdasági mérlegekben. Az államháztartás hiánya ebben az évben a harmada lesz annak, mint ami 2006 nyarán a kiigazítási program előtt kirajzolódott. Külkereskedelmi mérlegünk hónapok óta exporttöbbletet, azaz aktívumot jelez, ami a beáramló uniós pénzekkel együtt erőteljesen csökkenti külső forrásokra való ráutaltságunkat, ha tetszik, kiszolgáltatottságunkat. A nemzetközileg is figyelemre méltó egyensúlyjavulást az eddig kedvezően alakuló külső konjunktúra mellett a belső kereslet visszafogásának eszközeivel értük el, azaz adóemelésekkel, ártámogatások leépítésével, a közszféra foglalkoztatásának csökkentésével, az államháztartás csapjainak megszorításával, amit olykor reformintézkedések életbeléptetése is segített (pl. a tb-kassza deficittermelésének visszaszorítása).

Ha csak azt nézzük, hogy alakult a magyar gazdaság növekedési dinamikája az első negyedévben a korábbiakhoz és az átalakuló kelet-közép-európai országokhoz, közvetlen versenytársainkhoz képest, akkor a kép rendkívül lehangoló. Három százalék alatti GDP-többletre több mint tíz éve nem volt példa, noha ért egy-két megrázkódtatás ez idő alatt is bennünket. A legutóbb publikált 2,7 százalékos dinamikával az utolsók vagyunk az unióhoz később csatlakozottak között, miközben a világ száguld körülöttünk. Ebben a körben már tavaly is mi voltunk az egyedüliek, akik nem tudták fokozni iramukat, kihasználva a rendkívül kedvező európai konjunktúrát. Visegrádi partnereink most is rendre erősítettek, nálunk viszont jelentősen, majdnem a felére lassult a növekedés az egy évvel korábbival összevetve. Még a német gazdaság is nagyobb tempóban fejlődött, mint mi, amire szintén nem volt példa az utóbbi tíz évben. Tavaly már olvadt, az idén pedig kiiktatódik az a növekedési többlet, ami a fejlett országokhoz való gyorsabb felzárkózásunkhoz kellene, s ami az utóbbi években 2-3 százalékpontot is elért.

Népszava, 2007. június 16.

Nem volt könnyű sétagalopp a Gyurcsány-kormány első éve se Gyurcsány Ferencnek, se nekünk, kormányzottaknak. A kormány a hadak útján járva viaskodott hitelességének megteremtésén, ami ez idő szerint a külső pénzpiacok oldaláról sikeresebbnek tűnik, mint a választópolgárok felől tekintve.

Élet és Irodalom, 2007. június 8.