Várhegyi Évával az Gazdasági TV készített interjút 2011.december 14-én

A kötet a Gazdasági Versenyhivatal Versenykultúra Központ támogatásával készült.

Szerkesztette: Laki Mihály–Voszka Éva

Írta: Antalóczy Katalin, Laki Mihály, Pásztor Sára, Sass Magdolna, Szabó Márton, Várhegyi Éva, Voszka Éva

Csatolva olvasható

A verseny és a versenyképesség kapcsolata Magyarországon: Az OTP és a Magyar Villamos Művek mint nemzeti bajnokok

A GVH VKK/3/2009 sz. pályázata alapján az AL/1635/2009 sz. támogatási szerződés záró tanulmánya
Készítette: Várhegyi Éva és Voszka Éva

A tanulmány csatolva olvasható

Miként anno, 1968-ban, az idén is Új Gazdasági Mechanizmus lépett életbe. A változások iránya eltérő ugyan, de nem kételkedhetünk abban, hogy az állampárt kísérletező kedvét most is a jobbító szándék vezérli. Alapállásukban az is közös, hogy a kormány ma is mindenhatónak képzeli magát a gazdasági folyamatok alakításában, és meggyőződése szerint az egyén csak felsőbb útmutatásra képes saját érdekeit felismerni.

A rendszerváltás idején még társadalmi konszenzus volt abban, hogy a fennálló szisztémát a demokratikus jogállam megteremtésével és a piacgazdaság kiteljesítésével lehet és kell meghaladni. A fülkeforradalmi kormány azonban, kétharmados parlamenti súlyát felhasználva, pár hónap alatt csaknem teljesen lerombolta a jogállamiság és piacgazdaság elmúlt két évtized során kiépített intézményrendszerét. A folyamatot nehéz megállítani, így nem tudni, meddig forgatják még vissza az idő kerekét.

A múlt keddi, november 16-i parlamenti zárószavazásokkal a kétharmados többség végképp zárójelbe tette a jogállamot Magyarországon. Öt évre visszamenő hatállyal elfogadták a 98 százalékos különadót, az Alkotmánybíróságról szóló törvény módosításával pedig megvonták a jogot a testülettől arra, hogy a költségvetést, adókat és járulékokat érintő kérdésekben megsemmisítse az alkotmányellenes jogszabályokat - kivéve, ha bizonyos emberi alapjogokat sértenének. A kivételek között szerepel ugyan az Alkotmányban nevesített ún.

Nem tudom, hogy így képzelték-e el a rendet azok, akik (fülke)forradalmi szavazatukkal hatalomra segítették az új kormányt. Tudták-e például, hogy a nemzeti tulajdon megerősítésének jelszavával az állam lopódzik majd vissza a gazdaság mind több szegmensébe? Sejtették-e, hogy az igazságos közteherviselés jegyében a kormány rablótámadást indít a magyar gazdaság nagy részét működtető külföldi cégek ellen, veszélybe sodorva sokak munkahelyét és a fejlődést segítő beruházásokat?

A banki különadó nem csak a hitelintézeteket sújtja, hanem azokat a cégeket is, amelyeknek túlélésükhöz, fejlődésükhöz bankok közreműködésére van szükségük.

HVG Online, 2010. november 24.

A 2008 őszén Magyarországot is elérő pénzügyi-gazdasági válság súlyosan érintette a bankszektort. A kedvezőtlen hatásokat kezdetben felerősítette a nyugat-európai kormányok protekcionista politikája, ami hátrányos versenyfeltételeket teremtett a kelet-közép-európai térségben működő leánybankok számára. A cikk középpontjában annak vizsgálata áll, hogy miként hatott a válság, illetve a válságkezelés a bankok viselkedésére és versenyére.

Még nincs itt a tél, hogy beinduljon a „hó fogságában" kezdetű tudósításáradat, de nekünk, magyaroknak így is van elég bajunk. Adósként vagy adófizető állampolgárként a lakáshitelek fogságába kerültünk, és egyre nehezebbnek látszik a kiút belőle. Még el sem kezdődött a szabadulás költségének szétosztása, máris sok az érdeksérelem. Ahogy nő a fizetésképtelen adósok száma, úgy válnak mind indulatosabbá a kérdések. Hogyan jutottunk ebbe az áldatlan állapotba? Kik a felelősök és milyen mértékben?