Lengyel László: A Magyar Köztársaság és a köztársaság alkotmánya

Magyarország személyes önkényuralom. Az uralmat egyetlen személy, nem intézményeken, hanem személyes kinevezetteken keresztül önkényesen gyakorolja. Egyes mérvadó vélemények szerint Magyarország már 2010-11-től, a nem jogállami és nem legitim alaptörvénnyel, a köztársaság eltörlésével megszűnt jogállami demokrácia lenni. Más álláspontok szerint az ország fokról-fokra, az alkotmányos ellensúlyok, az állampolgári alapjogok kiiktatásával, majd a vészhelyzeti rendszabályokkal vált tekintélyuralmi rendszerré.

Rendszerváltás és nem restauráció

A politikai és a jogi rendszernek ez a zsákutcás fejlődése párosul a társadalmi és a gazdasági rendszerek zsákutcába torkollásával, ami a 2022-es választásokat nem egyszerűen kormányváltássá, hanem egymással összefüggő politikai, jogi, társadalmi és gazdasági rendszerváltássá is teszi. A rendszerváltás nem a 2010 előtti rendszer helyreállítása, nem restauráció, hanem új, európai szabályokhoz alkalmazkodó politikai, jogi, társadalmi és gazdasági rendszer teremtése, kialakítása. Az Orbán-rendszer a személyes önkényuralom kiépítéséhez megsemmisítette Magyarország korábbi államformáját, és politikai-jogi homályban hagyta, hogy az elmúlt évtizedben milyen államformában éltünk. Magyarország pozitív történelmi hagyománya – 1849, 1918, 1945, 1956, 1989 – az egyeduralmakat megszüntető köztársaság (respublika). A köztársaság kifejezője volt és maradt a magyar nemzeti függetlenségnek, a társadalmi igazságosságnak és a népuralomnak. A 2022-es rendszerváltozás első jogállami cselekedeteként ki kell kiáltani a Magyar Köztársaságot. A magyar rendszerváltó erőknek a Magyar Köztársaságban elkötelezett célja, hogy európai jogállami demokráciát teremtsenek. Ezt a célt az egyesült ellenzéknek már a választások előtt meg kell hirdetniük, majd a parlament alakuló ülésén meg kell szavazniuk. (Vajon az orbáni ancien régime képviselői milyen politikai, jogi vagy történeti érvekre hivatkozva utasítják el a köztársaságot? Királyságot, király nélküli királyságot, népköztársaságot szeretnének?) Az alakuló ülésnek a Magyar Köztársaság kikiáltásának meghirdetésén túl, „meg kell állapítania az Alaptörvény és az önkényuralmat kirívóan biztosító törvényi rendelkezések alkotmányellenességét és semmisségét” (Vörös Imre - Az a normális, ami nem normális, illetve Állásfoglalás és felhívás). Továbbá fel kell hatalmaznia a parlament által választott kormányt, hogy benyújtsa azt a választások előtt már elkészített törvénycsomagot, amely megszünteti azokat a jogszabályokat, amelyek akadályozhatnák a kormányzás megindítását, illetve a rendszerváltás folyamatát. (Minderről lásd Fleck Zoltán Demokráciát című írását az ÉS-ben: Demokráciát!) A köztársaságot ugyanaz a népszavazás legitimálja majd, amely az egész alkotmányos folyamatot. A köztársasági államforma bevezetése és a köztársasági alkotmány létrehozása több mint reform, ám kevesebb, mint a forradalom. Az orbáni ancien régime igazságosságot nélkülöző, törvénytelenül törvényes szabályai és önkényesen szervezett intézményei helyébe európai jogokhoz és kötelezettségekhez illeszkedő jogállami normákat, alkotmányos intézményi súlyokat és ellensúlyokat kell teremteni, hogy az orbáni önkényuralom helyén ne születhessen egy másik önkényuralom. Az ancien régime szabályainak és intézményeinek lebontása, a jogállami intézmények felépítése egyben az új rendszerváltó politikai hatalom önkorlátozása: egyetlen politikus, politikai párt se élhessen vissza az orbáni egyeduralom eszközeivel. A jogász társadalom már a tízes években, különböző civil szakmai körökben megvitatta az alkotmányozás problémáit, elkészültek alkotmánytervezetek és alapvető törvények koncepciói. A jogi rendszerváltáshoz minél előbb hozzá kell kezdeni, mert a 2022-es rendszerváltó kormánynak azonnal kormányoznia kell, és ehhez megfelelő törvényes alapra van szükség. Ezt a jogi rendszerváltó folyamatot összehangoltan, szakmai hitelességgel és ugyanakkor demokratikusan kell a választások előtt, majd a választások után véghez vinni. Az összehangolás csak szakmailag hiteles, az egyesült ellenzék által politikailag felhatalmazott civil szerveződés kezében lehet, amely képes a vélemények összegyűjtésére, nyilvános megvitatására és alternatív javaslatok elkészítésére. Mivel meggyőződésem szerint, a 2022-es rendszerváltó kormánynak nem politikai pártkormánynak, hanem civil szakértői kormánynak kell lennie, a civil szerveződést az ellenzéki szakértői árnyékkormány igazságügy-minisztere vezetésével és civil szakértőivel szükséges összehangolni.  

Büntető igazságtétel

 Az egyesült ellenzék választási programjában bejelenti, hogy támogatja a büntető igazságtételt és a társadalmi igazságosságot szem előtt tartva átrendezi a tulajdonviszonyokat. Az 1989-es rendszerváltozás két súlyos fogyatékossága volt, hogy nem tudta társadalmilag igazságosan és hitelesen megoldani az igazságtétel és a tulajdonváltás kérdéseit. Ha erre a 2022-es rendszerváltozás sem lesz képes, akkor az orbáni ancien régime mérgező gyökerei megmaradnak, és könnyen bekövetkezhet a sértett tömegek által megszavazott újabb egyeduralmi restauráció. A büntető igazságtétel (ahogy azt Bárándy Péter megfogalmazta: 1) nem politikai bosszú, nem kivételes jogi eszközök politikai alkalmazása: nincsenek kivételes törvények, népügyészség, népbíróság, hanem a ma meglévő törvények és jogintézmények alapján zajlanak le az eljárások; 2) a törvény előtt mindenki egyenlő, így mindenkire vonatkoznak a ma meglévő büntető jogszabályok, ezért engedni kell, hogy a rendőrség, az adóhatóság, az ügyészség jogköreinek megfelelően eljárjon bárkivel – politikussal, politikához közeli vállalkozóval – szemben; 3) ha a törvényes bíróság bűnösnek találja és elítéli az ország leggazdagabb emberét vagy korábbi miniszterelnökét, bármely miniszterét, akkor nem a vállalkozót vagy a politikust ítéli el, hanem a bűncselekmények elkövetőit; 4) a törvénytelenül szerzett vagyonok egy része a bíróság által megítélt vagyonelkobzás révén kerülhet állami tulajdonba, más része törvényes államosítással és ebből a tulajdonból lehetséges valamiféle igazságos és méltányos igazságtétel. (A Biden-csomaghoz hasonlóan a meghatározott jövedelmi szint alatt élőknek egyszeri juttatásként, méltányos összeget kell kifizetni a társadalmi igazságosságnak megfelelően: amíg te szegényedtél, ők törvénytelenül gazdagodtak.)  

Árnyékkormány és civil szakértői kormány

 A politikailag és ideológiailag rendkívül megosztott, szakpolitikailag kevéssé hiteles, válságkormányzásra és általában a rendszerváltó kormányzás nehéz feladataira felkészületlen ellenzéki pártok eddig nem tudták meggyőzni saját szűk szavazótáborukon túl a választókat, hogy nemcsak a választásokat képesek együtt megnyerni, de kormányzásra is alkalmasak. Világossá vált, hogy az előválasztásokon valamennyi párt a saját politikusát a saját pártprogramjával kívánja indítani, ami szinte lehetetlenné teszi egy egységes politikai, jogi, társadalmi, gazdasági közpolitikai alternatíva kialakítását. A pártérdekek összeütközése és a különböző társadalmi csoportoknak tett felelőtlen ígéretek ismét kialakítják a korábban bukáshoz vezető politikai rendszert: képtelen koalíciók, és ha nem teljesülnek a választóknak tett ígéretek, az a baj, ha teljesülnek a teljesíthetetlen ígéretek, még nagyobb baj. Az olasz példa mutatja, hogy a pártokráciát, a politikusi elit „kifáradását”, a valódi politikai alternatíva hiányát és az ebből következő szavazói káoszt olyan civil szakértői kormánnyal lehet felülírni, mint amilyen Mario Draghi kormánya. A társadalom úgy talál hiteles kormányzókat a válságból és egy zsákutcás rendszerből való kiúthoz, a politikai elit úgy jut lélegzetvételi, felkészülési és tanulási szünethez, ha már a választásokra tudást, képességet és civil demokratikus gondolkodást, tetteket jelenítünk meg a nyilvánosságban. Ez a hatalom nélküliek hatalma, olyanoké, akik nem kívánnak tovább hatalmon maradni a szükségesnél, nem ragaszkodnak foggal-körömmel címekhez és rangokhoz, illetve nem fognak elődjeikhez hasonlóan lopni. Ha az egyesült ellenzék képes abba belenyugodni, hogy saját széttartó és nem megalapozott programjai és részben politikusai nélkül alakul egy ellenzéki szakértő árnyékkormány 2021 őszén, majd válság-kormányoz és reformokat indít 2022 és 2024 között, a következő politikai ciklus közepéig, akkor nemcsak győzelemre, de valódi rendszerváltozásra is van esély. 2024-től jöhet a politikai kormányok normális váltógazdasága a IV. Magyar Köztársaság demokratikus jogállami keretei között. Csak egy tekintélyes és hiteles civil árnyékminiszter tud leülni a mai belügyminiszterrel, hogy tárgyaljon a választások tisztaságáról, a törvényes eredmény elismeréséről, az erőszakszervezetek féken tartásáról, a közrend, közbiztonság fenntartásáról. Csak a társadalom és a szakmai közvélemény által elfogadott árnyék-egészségügyi miniszter tárgyalhat az egészségügyi vészhelyzetről. Csak ilyen tekintélyű árnyék-pénzügyminiszter tud tárgyalni a gazdaság biztonságos átadásáról, különös tekintettel a tulajdonok kezeléséről. Csak az árnyék-önkormányzati miniszter lesz képes a központi és az önkormányzati rendszer folyamatos működtetésének megvitatására. És csak a végre magára találó Szabad Városok Szövetsége, a civil szervezetek dinamikája lesz képes nekilendíteni a választókat. S végül, a Szabadsajtó Szövetsége, vagyis annak a független sajtónak a közössége, amely nemcsak egyszeri alkalommal lép fel, hogy ellenőrizhesse, mi történik a kórházakban, hanem közös intézményben, szolidaritást vállalva egymással, egyeztetve harcol a sajtó szabadságáért és a demokratikus, jogállami, európai Köztársaságért.