Publikációk

Das sozialistische Dilemma

Die Medgyessy-Regierung und die Regierungsparteien sind nach dem überwältigenden Sieg bei den kommunalen Wahlen am 20.10.2002 zu einem Scheideweg angelangt. Péter Medgyessy setzt mit Vorliebe Fristen, bis zu denen alle zu schweigen haben. Zuerst bis zum Ende der ersten 100 Tage, dann bis zu den kommunalen Wahlen, und dann ? muss man sich Gedanken machen, warum die Regierungsparteien sowohl intern als auch unter einander noch weiter zu schweigen haben. Tovább»​​​​​​​

Kétszög

Lengyel László-Hankiss Elemér: Kétszög
Helikon,
2002. 253 p. Tovább»​​​​​​​

Újra Európa kapujában

Az Orbán-kormány, miközben felélte a kedvező világgazdasági helyzetből, és a stabilizációval kiszenvedett egyensúlytartó növekedésből adódó kegyelmi időszakot, és szembefordult a tőke és piacgazdaság fejlődésével, hihetetlen önmegtartóztatást mutatott a reformprogramok kidolgozásában. A választások idejére nagy rafinériával időzített elosztási politikájával - a külső feltételek kedvezőtlenné válása mellett - meggyengítette a jövedelem-termelés alapjait. Röviden így lehet összefoglalni azt az örökséget, amelynek terhét Európába való bebocsátásunk előtt már aligha tudjuk letenni. Már azért sem, mert e gazdasági örökségre a Fidesz rápakolta még a gyűlölködéssel megosztott magyar társadalom politikai hagyatékát is. A társadalmi béke megteremtéséért, a szocialisták szavahihetőségének bizonyításaként a Medgyessy-kormány 2002 nyarán az elosztás-centrikus gazdaságpolitikájával ott folytatta, ahol a Fidesz abbahagyta, csakhogy a kasszák közben rég kimerültek. Magyarország az EU kapujához érkezve rosszabb helyzetben van, mint négy évvel ezelőtt.

Népszava, 2003. február 8. - ünnepi szám Tovább»​​​​​​​

Versenyteremtés ? alkuval. Demonopolizáció és állami támogatás az átalakulás idején

A tervgazdaság alapvető jellemzői közé tartozott a vállalatok centralizált szervezeti rendszere és a puha költségvetési korlátot fenntartó állami újraelosztás. Az átalakulástól azt lehetett várni, hogy a magántulajdonnal együtt a verseny is erősödik: felbomlanak a korábban mesterségesen létrehozott nagyvállalatok, csökken a versenytorzító redisztribúció. Ezzel szemben az ezredforduló mindennapjai nálunk is a monopolista praktikák és a nagy fúziók híreitől, az egymásra licitáló újraelosztási tervek és programok, ráadásként az Európai Uniós támogatások ígéreteitől hangosak.
Gyengék maradtak-e valóban Magyarországon a verseny strukturális alapjai? Milyen gazdasági és politikai érdekek tartják fenn a támogatások narkotikumát, milyen erők teszik ciklikus jellegűvé az újraelosztást? Lehet-e tartósan erősíteni a versenyképességet a verseny rovására? A könyv az elméleti keretek és a gazdaságpolitikai dilemmák elemzése mellett apparátusi döntések és vállalati esetek színes palettáját kínálja az Olvasónak, személyes beszélgetéseket és a kortárs történelem levéltárának tekintett napi sajtó cikkeit is felhasználva illeszti össze a sikerek és kódolt kudarcok mozaikjait. Tovább»​​​​​​​

Bankverseny Magyarországon

<p>A magyar bankrendszerben jelentős átalakulás ment végbe az elmúlt tíz évben. Új szereplők léptek piacra, megváltozott a piac szerkezete, erősödött a nemzetközi versenynek való kitettség. Vajon mindezek hatására a versenypiac magatartásjegyei jellemzővé váltak-e a magyar bankszektorban? A versenyhelyzetről egyrészt a piaci struktúra és hatékonyság viszonyának elemzésével, másrészt a bankok versengő magatartását vizsgáló modellek becslésével próbálunk képet alkotni. A bankverseny különböző jegyeit megragadó elemzések ellentmondásos képet nyújtanak a magyar bankszektorról. Tovább»​​​​​​​

Oldalak