Publikációk

Az állam szerepvállalásnak néhány eleme az EU tagországok agrárágazatban

Az Európai Unió országaiban az állam mint gazdálkodó nem vállal szerepet az élelmiszer-gazdaságban. Az állami szerepvállalás közvetlen formában az erdők esetében, kisebb mértékben a mezőgazdasági inputok piacán, a földpiaci jelenlétben, illetve közvetett formában az oktatás és a kutatás szervezésében, a környezetvédelmi problémák kezelésében, a kollektív marketing szervezésében, s néhány speciális feladat megoldásában jelenik meg. A cikkben ? a teljesség igénye nélkül - az állami szerepvállalás szóban forgó eseteit, különféle ország példákon keresztül mutatjuk be részletesebben.

Külgazdaság 2001. 10. szám Tovább»​​​​​​​

Privatizáció helyett újraelosztás

Az állami vagyon sorsa 1998-2001

A kormánynak 1998 nyara óta nincs meghirdetett privatizációs politikája. Az utólagos ? a központi vagyonkezelő szervezet hivatalos kiadványaira, sajtóközleményekre és számos résztvevővel folyatatott beszélgetésre építő ? elemzés szerint a legutóbbi parlamenti választás óta eltelt időszak több szempontból is megtörte a korábbi trendeket. A központi privatizációs szervezet vagyona nem csökkent, hanem nőtt, kiadásai meghaladták az eladásokból szerzett bevételeket. Az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. nem gyarapította, hanem fogyasztotta a közpénzeket, legfontosabb tevékenységévé az állami jövedelmek költségvetésen kívüli újraelosztása vált.
Feltételezésünk szerint mindez nem egy átfogó, de titokban tartott terv eredménye. Az erősen központosított döntések sorozatát a korábbról is ismert irányítási reflexek, rövid távú ? sokszor a pártpolitika által megszabott ? érdekek, a többfajta kísérlet eredményeinek kreatív értelmezése, néha a kényszerek, máskor azok hiánya terelgette. Az események és következményeik jól tükrözik a hivatalban lévő kormány általános felfogását, más területeken is érvényesülő magatartásmintáit.

Közgazdasági Szemle 2001. szeptember, 726-744. oldal Tovább»​​​​​​​

Az uniós csatlakozás néhány hatása a hazai élelmiszeriparra

Az uniós csatlakozással a termékpiac, a tőkepiac és a munkaerőpiac szabadságának kiterjedése (vámvédelem eltűnése, a támogatott uniós export megszűnése, a szakemberek külföldi munkavállalása, uniós léptékű vállalati kereszttulajdonlás és fúziók) következtében a hazai élelmiszer árszínvonal és az árarányok átalakulása épp úgy várható, mint az élelmiszeripar és kereskedelem vállalatai összefonódásainak átrendeződése, a magyar piacon érdekelt vállalatok határon át való terjeszkedése és új dimenziójú stratégiai szövetségek kialakulása. A cikk az uniós csatlakozás néhány magyar élelmiszeriparra gyakorolt hatását elemzi: az árváltozásokat és árszerkezet-változásokat; a termékpiaci arányváltozásokat; az élelmiszer-vertikum kooperációs rendszere változásait és azok következményeit.

Közgazdasági Szemle 2001. 5. szám Tovább»​​​​​​​

Az élelmiszer-gazdaság vertikális együttműködése ? a kis- és közepes vállalkozások helyzete

A rendszerváltás előtti magyar gyakorlatban, eltérően a fejlett európai országok gyakorlatától, az élelmiszer-gazdaság vertikális összehangolását nem a késztermékgyártó és kereskedő cégek vezényelték, hanem nagy mezőgazdasági szervezetek és azok szövetségei. Ennek nemcsak politikai és gazdaságszervezési okai voltak, hanem összefüggött a marketing kultúra alacsonyabb szintjével és a végtermék vezérelte kooperációs láncok hiányával. A rendszerváltás utáni évtizedben a kényszer vitte rá a feldolgozó vállalatokat és egyes kereskedő cégeket arra, hogy maguk fejlesszék a vertikális koordinációt biztosító szervezeteiket. Ebbeli törekvéseikben azonban hátrányban vannak az uniós versenytársaikkal szemben a koordinációt segítő intézményrendszer fejletlensége és az eltérő agrárszabályozás miatt.

Európa Fórum 2001. 2. szám Tovább»​​​​​​​

Oldalak